Egy érdekes honlappal találkoztram a neten. Ez nem más mint a nukemap (url: http://www.nuclearsecrecy.com/nukemap/ ). Itt különböző atomfegyverek robbantási
hatásait modellezhetjük gyakorlatilag bármilyen városon vagy förldrajzi helyen a Google Maps segítségével. Sőt megad pár nagyobb város és történelmi valód teszt robbantási helyeket. Az atomfegyverek között pedig megtalálhatjuk a legkisebbtől a legnagyobbig, Észak Koreai, Indiai, Pakisztán sőt
még fiktív terrorista fegyvert is.
Nos én is robbantgattam össze vissza, próbáltam elképzelni az egyes töltetek pusztítását New York,Moszkva illetve Budapest esetén.
Tényleg megdöbbentők az eredmények, amiből párat meg is említek.
Először is aki angolban nem járatos annak segítek elmagyarázni a térkép által használt jelöléseket.
Fireball radius - Tűzgömb hatósugár(narancs)
Ez gyakorlatilag a zéró pont. A nukleáris fegyver robbanásakor a nukleárris folyamatok láncreakciói miatt hatalmas mértékű
energia szabadul fel a másodperc tört része alatt. Ez az energia fény és hő energiává alakul, gyakorlatilag egy nagy plazma izzó gázgömböt, kb egy kis
napot hozunk létre.Egyértelmű, a tűzgömb hatósugarában lévő tárgyak egyszerűen elporladnak.(kicsit úgy mint a Terminator 2-ben amikor az atomcsapás-t álmodja meg Shara Connor. Csak gyorsabban.)
Air blast radius - Lökéshullám hatósugár(piros)
A robbanás pillanatában a rendkívül gyorsan terjedő tűzgömb rendesen hatást gyakorol az őt körülvelő légkörre, ez hozza létre a pusztító lökéshullámot.
A honlapon 20 psi (font/négyzethüvelyk) értéket ad meg a lökéshullám mértékegységének. Gyakorlatilag ekkora levegőnyomással kell számolnia annak aki épp rossz időben volt
rossz helyen. Hatásai a komolyan megerősített beton-acél épületeket is összedönti vagy jelentősen károsítja azt.Természetesen ha nem épp egy ilyenben tartózkodunk akkor 0 az esélyünk.
Persze lehet ezt fokozni is, ugyanis okos tudósok kitalálták hogy ha nem a becsapódáskor robbantják a bombát, hanem a célpont felett pár km magasságban, akkor keletkezik egy másodlagos lökéshullám talajról visszaverődve az elsődleges hullámmal kézen fogva, dalolva tarol le mindent, persze nagyobb pusztítást sokkal távolabb is.
Radiatinon radius - Sugárzási hatósugár(zöld)
Szerintem mindenkinek világos hogy ezen fegyverek kellemetlen melléhatásai a rádióaktív sugárzás. Mindenki tanulta fizikából, vagy emlékszik Csernobilra, hogy ezen folyamatok hogy működnek és esetenként milyen súlyos
problémát jelentenek. (Persze Csernobil mellett voltak még igen izzasztó balesetek szerte a világban, a szovjet disznóságokról meg ne is beszéljünk)
Szóval a lényeg, aki volt olyan szerencsés hogy elkerülte a pusztító lökéshullámot, annak nagy eséllyel már nem kell tartós tejet vennie. Már ha van olyan tecskó amit még nem pusztított el a robbanás.
A lap szerint a zöld övezetben 500 rem sugárdózist kaphatunk. Ez az jelenti hogy átszámolva sievert (SI mértékegység) ez 5 Sv. 50 és 90% közötti halálozási arány amely pár órán vagy héten belül várható.
Csak összehasonlítás kép egy fogászati röntgen 0,000005 Sv, 0,350 Sv/év volt a csernobili kitelepítési küszöb, csak ugye ott ezt egy egész évre nézték. Itt meg amíg nem hagyjuk el a zónát addig kapjuk a dózist.
Aki esetleg túl is éli az első hónapot az számolhat a daganatos megbetegedésekkel illetve a nehéz és hosszú felépüléssel. Vannak túlélők Hirosimából és Nagaszakiból is, sőt van egy olyan személy is aki mindkét támadást túlélte(szegény ember).
Van egy részlet amivel nem számol a térkép. Ez pedig a nukleáris kihullás. A robbanás után hatalmas és jellegzetes gombafelhő jön létre mely több tíz km magasan a légkörbe terjeszkedik. De ugye ami felmegy az le is jön egyzer, így a
egy idő után a rádióaktív részecskék szépen visszahullanak és persze a szelek hatására akár 500 km-rel arrébb is földet érhetnek. Persze a távolsággal együtt csökken a rádióaktív hatás is. Csernobilt is először (leszámítva persze a szovjeteket) a finnek észlelték, majd hetekkel később már meg volt a
világ körüli út a felhőnek. De rosszabull jártak a Bikini atoll-tól kb 400 km -re lakók, ugyanis a 5-6 Mt-ra tervezett amerikai kísérlet laza 15 Mt-ra jött össze.(azért ez nem ugyanaz mint pár dkg -al több párizsi a közértben)
Így a kihullás is nagyobb lett, szennyezve a távolabbi területeket. Ráadásul egy japán halászhajó a Szerencsés Sárkány-nak sem volt aznap szerencséje, hisz arra tévedtek ami a legénység megbetegedésével járt.
A kihullás ráadásul lehet eső formában is ami szennyezheti az ivóvíz forrásokat.
Air blast radius - Lökéshullám hatósugár(szürke)
Szintén a légnyomás, itt már olyan távolságban vagyunk az epicentrumtól hogy a hatása jelentősen csökkent, bár még így is halálos a szabadban. A legtöbb épület összedől, elrepíti a nem rögzített tárgyakat, de ha egy jól megerősített menedéket találunk, akkor már számolható
esélyeink lesznek a túlélésre.
Thermal radiation radius - Hősugárzási hatósugár(narancs)
A legtovább terjedő pusztító hatás ez. Itt számolnunk kell azzal hogy az éghető dolgok lángra kapnak, tüzek, tűzvész keletkezik. Ami minket illet az az érintett bőrfelületek legalább harmadfokú égési sérülései, ami ugye nem sok jót jelent. De ha sikerül fedezéket találnunk, ami legalább pár percig megvéd, akkor
jó esélyeink vannak.
Nos most már mindenki el tudja képzelni hogy melyik kör mit jelent.
Érdemes még foglalkoznunk a fegyverekkel
Nem írok az összesről hisz a Google mindenkinek elérhető, de az érdekesebbeket megemlítem.
De mielőtt elmerülnénk az arzenálban gyorsan elmagyarázom a fegyverek hatóerejét.
A nukleáris fegyverek hatóerejét a TNT robbanóanyag tonnában kifejtett robbanó erejével szokták jellemezni.
Tehát ha egy fegyver 10 t hatóerejű akkor az 10 tonna TNT egy időbeni robbanóerejének felel meg.
1000 t= 1 Kt (kilotonna)
1000 Kt= 1 Mt (Megatonna)
Davy Crocket
Ez a legkisebb atomfegyver amit készítettek. Taktikai fegyvernek tervezték melynek a szovjet hordát kellet megállítania Európában. Gyakorlatilag egy tüzérségi eszköz volt.Előnyei közé tartoztak hogy egy aknavetővel lehetett kilőni, így könnyen szállítható volt (a lövedék súlya is csak 35 kg volt, akár hátitáskába is cipelhették volna)
és mindössze csak 3 ember kellett a működéséhez ható ereje 20 t volt amivel kb egy Budai Vár nagyságú területet tettek volna a földel egyenlővé, ami a támadó egységeknél fontosabb közlekedési csomópontokat, hidakat, harcálláspontokat tudtak volna vele prímán támadni.
Hátránya mindössze csak annyi volt hogy ezt a kilövés pontjától kb 4 km-re végezte volna el. Tehát a kezelő személyzetnek nem volt épp életbiztosítás, és egy komolyabb offenzíva esetén tömeges támadásra lett volna szükség.
Így hát 71-től kivonták a szolgálatból.
Az amiknak azért volt valami atom-tüzérség fétisük mert csináltak egy Atomic Annie nevű 280 mm-es ágyút. Ez már tisztességes értékekkel bírt,30 km-rre lőtt ki egy 15 kt-ás(Hirosima nagyságú) lövedéket.Ez kb olyan Újfehértó-Debrecen távolság. Természetesen ezt is határvédelemre tervezték, 53-63 között volt hadrendben Nyugat-Európában és Dél-Koreában.
Teszt videó Atomic Annie-ról:
R-12 (SS-4 Sandal)
Ezektől a saruktól rezeltek be az amcsik 1962 Kubában. Joggal. A kedves elvtársak ugyanis olyan rakétákat telepítettek gyakorlatilag az USA hátsókertébe amivel a déli és közép államokat fenyegetni tudták.(mondjuk tény hogy elötte a meg a NATO állított rakétákat Törökországban ami ugyanilyen kellemetlen szálka volt az oroszoknak) A kb 2000 km-es hatótávolságával csapást mérhettek volna Washingtonra is. A 2,3 Mt pedig jókora pusztítást vihetett volna végbe. Érzékeltetés képp
Ha pont a parlamentre dobnánk a bombát, akkor a városliget, Margitsziget, BAH-csomópont, Keleti pu. vonalán minden elpusztulna, gyakorlatilag nem sok maradna a belső kerületekből. A légnyomás hatása Budaörsig is sok épületet lerombolna és tüzek keletkeznének az agromerációban.(Érd, Kistarcsa, Dunakeszi, Pilisvörösvár stb). Szerencs hogy akkor nem voltak forrófejűek a vezetők és szépen rendezték a dolgokat. Szomorú jövőnk lett volna ha azok a rakéták elindulnak.(ha lett volna egyáltalán)
Cár Bomba (RSZD-220)
Az oroszoknak van Cár harangjuk, Cár ágyújuk, hát evidens volt hogy a megalománia hazájában legyen egy mega atom is.
Nem szaroztak sokat,elterveztek egy 8 méter hosszú 2 m átmérőjű 40 t kis apróságot, amit szerényen 100 Mt (100x1000 tonnan TNT-nek felet meg!!!) töltettel pakolnak meg. Szerencsére rájöttek hogy ez még szovjet viszonylatban is erős túlzás, így hát megfelezték az adagot, ami még így is brutálisan sok volt.
Érdekes hogy 1959-re már készen állt a bevetésre, de a nagy tűzjátékhoz politikai okok miatt majd csak 1961 október 30.-ig várni kellett.(nem is értem akkor már miért nem november 7.-én?)
Egy átalakított Tu-95-ös gép vitte magával a szerény kis bombát, ami még ki is lógott a gépből, pedig az sem a kis kategóriába tartozik. Novaja Zemlja szigetén kialakított lőtér felett oldott, és a bomba ejtőernyő segítségével ereszkedett 4000 m-re ahol detonált.
Fontos megemlíteni hogy bár az ejtőernyő pont azért volt kitalálva hogy a gép kellő távolságba (45km) kerüljön a robbanástól, az mégis enyhe sugárfertőzést okozott a személyzetnek, és részleges szerkezeti károkat a repülőnek.
Nos hogy milyen pusztító ereje volt, azt nem részletezem hisz ez a nagyszerű honlap megteszi.
A készítő az eredeti 100 Mt-ás Cár bombát is beállíthatóvá tette, nos igen, fél Magyarország...
Utószó:
Jelenleg a világban kb 18.000 robbanó fej található. Persze a hidegháború idején ennek a többszörösét birtokolta az USA és a SZU, de a leszereléseknek hála sok fegyvert megsemmisítettek Persze a kölcsönös megsemmisítés a mai napig egy fontos alapja a békének, ne legyen illúzióink, így az atomfegyverek még sokáig meg lesznek.
Kérdés hogy ki mit kezd velük.
Jelenlegi "atom hatalmak":
USA
Oroszország
Kína
Nagy Britannia
Franciaország
India
Pakisztán
Észak Korea
Izrael - nincs hivatalosan elismerve de tényként kezelhető
